Szeretők közt fekszik a semmi…
Meg van verve az ég a cserzett, vad földdel, és a föld az álmot dajkáló, lágy éggel.
szerelem
Simogató
Barna szemed a föld; megtart és felissza az árnyaim. Keskeny arcod a csendes part, hol kikötnek az ujjaim.
Érett vallomás…
Nem kellenek ólmos igék, vagy táncoló vallomások, miket a közhely telesző, és megtép az idő.
Belvárosi séta
November van! A kócos fák terhüket vesztveállnak, míg mi baktatunk egymás mellett lengve és többé nem együtt, mint két kopott nagykabát.